Tartalom
A Perfect Circle…A kör bezárul?
Mondhatjuk rájuk, hogy a művészi kifejezésmód leghitelesebb gyakorlói, elvarázsolt mesealakok, misztikus legendák. A Los Angeles-i A Perfect Circle több egy átlagos projektnél, melybe a Tool frontembere, Maynard James Keenan lehelt életet, amikor szellemi és érzelmi kontaktusba került a korábban a The Smashing Pumkins, a Nine Inch Nails illetve a Fishbone gitártechnikusaként tapsztalatot szerzett gitárossal, Billy Howerdel-lel. Tökéletes párost alkotnak, de hogy még meddíg, azt ők maguk sem tudják pontosan…
A történetünk középpontjában álló gitáros/producer/fő dalszerző Billy Howerdel pályája akkor vett komolyabb fordulatot, mikor Paz Lenchantin basszusgitárossal elkezdett zenélni egy Jackie nevezetű lány zenekarában. Itt kötött ugyanis életre szóló barátságot Paz-zel, s közben már irogatta saját dalait is, amiket olyan filmzenealbumokhoz képzelt el, mint amilyen a „City Of Lost Children” is volt.
Ahogy szerzeményei fejlődtek, egyre rövidebbek, könnyebben emészthetőbbek lettek, és hősünk ezeket akkor még egy bársonyos hangú énekesnő tolmácsolásában tudta csak elképzelni. Nem is gondolta volna, hogy ezen szándékától milyen könnyen el lehet majd téríteni…
Billyt, akit addígra már olyan előadók alkalmaztak gitártechnikusként, mint a Nine Inch Nails, a The Smashing Pumkins, vagy éppen David Bowie, 1993-ban találkozott először Maynarddel, amikor annak együttese, a Tool a Fishbone-nal játszott. Billy éppen a Fishbone-nál technikuskodott, aztán 1996-ban átszegődött a Toolhoz, s akkor figyelt fel témáira Maynard, aki rögtön megkérdezte Billy-t, hogy nem próbálkozhatna-e meg pár darab eléneklésével. Billy gyorsan megbarátkozott a férfi énekes gondolatával, és összehozott egy csapatot, amelyben a NIN-es Danny Lohner lett a gitáros, valamint a Primus-ból illetve a Laundry-ból ismert Tim ’Herb’ Alexander a dobos.
Maynard a ’96-os Lollapalooza utazócirkuszon ismerkedett meg Josh Freese-zel, amikor a Tool együtt játszott azzal Devo-val, ahol Josh éppen dobolt. Aztán már Josh azon találta magát, hogy együtt dolgozik Billy-vel a Guns N’ Roses még azóta sem kapható fantom CD-jén, a „Chinese Democracy-n”. Maynard és Billy egyaránt felismerték a Josh-ban rejlő tehetséget és úgy dönöttek, hogy beveszik maguk mellé. Miniderre azonban 1999-ig kellett várniuk.
Troy Van Leeuwen a Failure-ből és Enemy-ből szintén 1999-ben lett az akkor még név nélüli banda gitárosa. Ő ugyancsak a Tool gitártechnikusaként próbálgatta szárnyait, s a Maynard/Billy duó álla teljesen leesett Troy-tól, akiben a stúdiómuzsikus precízsége, az élő játékos varázsa, és kreatív zenész személyisége egyaránt testet öltött.
A Billy, Maynard, Paz, Troy és Josh felállású A Perfect Circle ezek után 2000-ben rögzítette bemutatkozó albumát, a „Mer de Noms”-ot, majd 2000 nyarán turnéra mentek a Nine Inch Nailsszel. Ezt követően már főzenekarként járták a világot, s mihelyst letudták kötelezettségeiket, Maynard visszatért anyazenekarához, a Toolhoz, hogy elkészítsék következő lemezüket, a nagyszerű „Lateralus”-t, illetve, hogy megturnéztassák azt. Billy eközben bevette magát a stúdióba, és nekilátott a második A Perfect Circle anyagnak, aminek munkálatai végül is két évet vettek el az életéből.
Paz elkezdett a Zwan-nel játszogatni. Sejteni már lehetett, de hivatalosan csak 2003 elején jelentették be, hogy már nem fog többé visszatérni az A Perfect Circle-höz, és helyére Jeordie White-ot, közismertebb nevén Twiggy Ramirezt (a hajdani Marilyn Manson basszusgitárost) szemelték ki. Jeordie ugyanis már közel tíz éve ismerte Billyt, s miután Josh Freese-zel összefutott egy újévi partin, és elkezdtek beszélgetni az A Pwerfect Circle-ről, Josh elárulta Jeordie-nak, hogy épp basszerost keresnek. Jeordie (aki ezidőtájt a Metallica meghallgatására készült), azonnal felvette a kapcsolatot Billy-vel, és egy próba után felvételt is nyert az A Perfect Circle-be. Ezzel egyidőben a banda ugyancsak bejelentette, hogy sajnos Troy sem marad mellettük, ezért Danny Lohner lép a helyébe állandó gitárosnak. 2003 júliusának elején azonban szárnyra kaptak olyan pletykák, miszerint a The Smashing Pumkins-os James Iha csatlakozik a társulathoz, miután Dannyt túlságosan lefoglalják filmzenés munkái, és egyéb projektjei. Ez is bekövetkezett. Ironikus módon Josh Freese, aki a világ egyik legelfoglaltabb dobosa, máig bírja vállalni az A Perfect Circle-lel járó kötelezettségeket…
Perzse a csapat életbentartása mellett szólt az a fonots tény is, hogy első albumuk, a „Mer de Noms” több mint egymillió eladott példányával platinává vállt, és rocktörténelmet írtak azazl, hogy a Billboard Top 200-as listáján a negyedik helyen landoltak vele. Mindebben a sikerben fontos szerepe lehetett annak a különleges zenei elegynek, amelyben a melankolikus dallamok keveredtek az őrült gitártémákkal, és amelyben a gótikus, az indusztriális, a progresszív, az etnós és egzotikus elemek egyaránt felbukkanak. A média a Tool progresszív metaljának dallamos verzióit vélte felfedezni bennük, viszont a 2003-ban érkezett második albumuk („Thirteenth Step”) körülbelül akkora változást jelentett, mint amekora a Radiohead „OK Computer”-e és”Kid A”-je között volt. Mindkettő kíváló Cd-nek számított, de kétségtelenül más stílusban fogantak. A gyönyörű, sötét rock albumlént definiált „Thirteenth Step” zeneileg mélyebb, nehezebben emészthetőbb lett, mind több elektronikával fűszerezve.
Mindezek tudatában tehát nem véletlenül előzte meg akkora várakozás az A Perfect Circle következő életjelét, ami végül is két formában érkezett 2004-ben: az „Emotive képében egy feldolgozásokkal (és két saját számmal) teli albumként, illetve az „Amotion” formájában egy remix Cd-ként. Vagyis a csapatnak ismételeten sikerült meglepnie a közönséget…
(Ugyanakkor Billy szerint a zenekart „jégre teszik” egy időre , mivel az össze tagnak vannak más irányultságú elfoglaltságai. De az biztos, hogy egyszer újra elő fognak állni egy új albummal…de ez egy kis időbe fog telni..)
Forrás: Rockinform, 2005. április
|